2009. június 9.
Vasúti infrastruktúra fejlesztése Záhony térségében
A projekt keretében, a MÁV Zrt. megrendelésére sor kerül az:
A. Árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és fonódott nyomtávú gerinchálózat fejlesztés
B. Az árufuvarozási és logisztikai kapacitásokat kiszolgáló vontatóvágány hálózat felújítás
előkészítésére
Előkészítés kezdete: 2008. 01. 15.
Előkészítés befejezése: 2009. 09. 30.
Előkészítés összköltsége: 739 millió Ft.+ÁFA
A vasútvonal története:
Nyíregyháza és Munkács között eredetileg a Tiszavidéki Vasút tervezett vasúti összeköttetést, a megépítését viszont már a Magyar Északkeleti Vasúttársaság végezte el. A Nyíregyháza – Ungvár vasútvonal Kisvárda – Csap közötti szakaszát 1873. február 4-én adták át a forgalomnak.
1905. szeptember 27-én nyitották a Nagykároly – Mátészalka – Csap HÉV-vonalat, mely Erdély felé tette lehetővé a vasúti közlekedést, és Záhonynál kapcsolódott a MÁV Nyíregyháza – Ungvár vasútvonalához.
A vasúti forgalom nagy része egészen 1945-1946-ig Csap – Ágcsernyő – Sátoraljaújhely – Miskolc vasútvonalon bonyolódott le, ezért Záhonyban csak egy kisforgalmú, néhány vágánnyal rendelkező vasútállomás volt. A körzetben ekkor még csak normál nyomtávolságú vasút volt.
1946-ban a szovjet gazdasági kapcsolatok megindítása szükségessé tette olyan vasúti átrakóállomások építését, ahol lehetséges a széles nyomtávolságú vasúton érkező áruk átrakása. Így kezdődött el 1946-ban a záhonyi átrakókörzet építése és ma is tartó többütemű fejlesztése. A fejlesztések által a tiszta közforgalmú vonalak állomásai is vegyessé váltak, mivel több szállal kötődnek az átrakási, áruszállítási feladatokhoz, amely az átlagosnál nagyobb igénybevételt jelent a pályaszerkezeteknek.
A záhonyi körzet jelenlegi helyzete:
Magyarország közlekedés-földrajzi szempontból kedvező elhelyezkedése – megfelelő színvonalú szolgáltatás esetén – lehetőséget kínál a kelet-nyugat irányú vasúti szállításokban a magyar vasúthálózat szerepének növelésére. A záhonyi térségben az elmúlt évtizedekben kialakult és jelenleg az adottságaihoz képest kevésbé kihasznált átrakókörzet speciális helyzete lehetőséget biztosít a forgalmi előrejelzések szerint várhatóan növekvő áruforgalom lebonyolítására, a logisztikai szolgáltatások, az értéknövelő ipari tevékenységek elterjesztésére. Az ország fejlődése szempontjából is fontos lenne kihasználnia azt a helyzeti előnyét, hogy az Európai Unió keleti határán fekszik, és Záhony térsége a vasúti közlekedésben a nyomtávolságok különbözősége miatt egyúttal árumegállító hely is.
)
Széles nyomtávolságú tehervagonok és vontatójármű
A tapasztalatok alapján az ilyen térségbe akkor települnek logisztikai vállalkozások, ha a nyomtávolság-váltáshoz, az áruátrakáshoz, a vasúti szállítás biztonságos lebonyolításához szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll, és azok szolgáltatási színvonala az igényeket kielégíti.
A záhonyi körzetben ezek a feltételek – a terület és a közlekedési infrastruktúra – potenciálisan rendelkezésre áll. A fent említett fejlődéshez azonban az is szükséges, hogy a potenciális rendelkezésre állás kiegészüljön megfelelő minőségű szolgáltatással.
Záhony térségében találkozik a széles és normál nyomtávolságú vasúthálózat, itt biztosítható a két nyomtávolság közötti átmenet, illetve a záhonyi átrakókörzetben van lehetőség az áruk átrakására, illetve a kocsik tengelyátszerelésére. A széles nyomtávolságú alaphálózatnak kell biztosítania, hogy a kelet-nyugati vasúti forgalom árui a térségben zökkenőmentesen fogadhatók, az idetelepülő vállalkozások között szétoszthatók, majd az országos hálózaton továbbíthatók legyenek. A térség széles nyomtávolságú vasúthálózata a jelenlegi műszaki állapotban nem képes biztonsággal kielégíteni a fenti követelményeket
Záhony és térsége hazánk egyik legkevésbé fejlett régiója, melynek fejlődése a rendszerváltás után – részben a vasúti áruszállítási teljesítmények drasztikus visszaesésének következtében – megrekedt. A térség nem képes kihasználni a közlekedés- és gazdaságföldrajzi adottságaiból származó fejlesztési lehetőségeit.
A magyar – ukrán – orosz – távol-keleti vasúti forgalom kezelésére Magyarországon csak Záhony térségében van lehetőség. A terület és az infrastruktúra alaphálózatok rendelkezésre állnak. A forgalom továbbítása a területet is érintő V. számú páneurópai folyosón lehetséges.
A Záhonyi Logisztikai Körzet várható forgalma 2015-ben a mai forgalom háromszorosára tehető, a teljes Záhonyi átrakó és logisztikai terület forgalma a mai érték másfélszeresére emelkedik
A projekt a kelet-nyugat/nyugat-kelet irányú nemzetközi vasúti áruszállítás jelenlegi kapacitásainak megőrzését, fenntartását, és a bővítéshez szükséges feltételek megteremtését célozza, a meglévő műszaki infrastruktúra korszerűsítése által. A projektnek célja továbbá a nyomtávváltásból adódó vasút-vasút, vasút-közút közötti áruátrakási tevékenység hatékonyságának, biztonságának és volumenének növelése.
A cél a távol-keleti áruforgalom egy részének a térségbe irányítása vasúton, ösztönözve ezzel a térségben az ipari parkok, logisztikai központok fejlesztését, illetve létesítését.
)
Ukrajna felől érkező tehervonat
Kapcsolódás az Európai Unió fejlesztési céljaihoz:
A megvalósítandó projekt teljes egészében illeszkedik az uniós közlekedési politikához, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, a magyar Közlekedéspolitikához, az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz, mivel a kombinált szállítást, a módváltást segíti elő úgy, hogy hátrányos helyzetű térségbe telepítve növeli annak potenciálját is.
Kapcsolata az Uniós közlekedési politikával a vasúti áruforgalom bővítésének lehetőségében és az intermodalitás feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében érhető tetten. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez az ország nemzetközi elérhetőségének javításán keresztül, továbbá új gazdasági központ létrehozásával, fő közlekedési hálózatba történő jobb bekapcsolásával csatlakozik, kiszolgálva egyben az ÚMFT Vidékfejlesztési Stratégiai Tervében foglaltakat is.
Az építés-felújítás időszakában a vasúti kivitelező vállalkozóknak és beszállítóknak teremt munkalehetőséget, ami elsősorban munkahely megtartásként jelentkezik.
A felújított széles nyomtávolságú alaphálózat kapacitáskínálatával a vasúti áruszállítás számára a nyomtávkülönbség leküzdésének szűk keresztmetszetét szünteti meg. Ettől a vasúti szállítás versenyképessége növekszik, ami a vasúti fuvarozók üzleti potenciáljának növekedésén túl számos külső hatást eredményez
A záhonyi térség komplex fejlesztésekor alapvető szempont az eltérő vágányrendszerek találkozásán túl az Európai Unió és a tartósan Unión kívüli terület határának adottsága. A kormányzati külgazdasági politikára épített kereskedelemfejlesztés a térséget messze meghaladó hatásokat eredményezhet hazánk számára. A nyersanyag és értékesítési piacok találkozási helye befektetők célcsoportját érinti. Az aktív vasúti forgalom Európából Ázsiába tartó áruféleségek kereskedelmét indukálhatja a térségen át, amely a finishing tevékenységben érdekeltek körét emeli a célcsoportba. A térség beruházási aktivitásának növelése a pénzintézetek iránti igényt növeli. A termelő-szolgáltató tevékenységek kibővülése közvetlenül hat az önkormányzatok gazdasági mozgásterére. A helyi lakosság a térségfejlesztés során létrehozott munkahelyek létesítésével közvetetten tekinthető célcsoportnak.
A fejlesztés indokoltsága
A mintegy 120 km2 kiterjedésű záhonyi átrakókörzet két normál és két széles nyomtávolságú rendező pályaudvarával, két határátmenetével, a különböző áruféleségek és átrakási módok szerint specializált átrakó munkahelyeivel, tengelyátszerelő, gáz- és vegyiáru-átfejtő, raktározó és különféle kiszerelő-, feldolgozó létesítményeivel, számítógépes irányító és információs rendszerével Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen típusú vasúti létesítménye.
A záhonyi vasúti csomópont fontos és különleges helyet foglal el nemcsak a magyar, hanem az európai vasúti közlekedés rendszerében is. Jelentősége és sajátossága abból adódik, hogy két eltérő vasúti pályarendszer, a normál és széles nyomtávolságú vágányok találkozási pontján helyezkedik el, és az összefüggő európai vasúthálózat normál és a FÁK országok széles vasúthálózatát köti össze.
A közelmúlt társadalmi-gazdasági változásai következtében visszaesett áruforgalmi teljesítmények miatt a meglévő vasúti infrastruktúra jelentős része kihasználatlan, illetve a műszaki állapota leromlott, a kor technikai színvonalának, a forgalombiztonság követelményeinek nem megfelelő. Az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és normál nyomtávú gerinchálózat, valamint az árufuvarozási és logisztikai kapacitásokat kiszolgáló vontatóvágány-hálózat ütemes felújítása időszerű.
A térségen halad keresztül a Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony – országhatár vasúti fővonal, amely a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő, országos törzshálózati vasúti pálya kategóriába tartozik. A normál nyomtávolságú fővonali hálózat korszerűsítése a KÖZOP program keretében várható.
Az átrakókörzetben meglévő ipari és logisztikai szolgáltatások, a rendelkezésre álló területek, a nyomtávváltás miatti speciális helyzet a térség gazdasági növekedésének egyik alapeleme lehet. A logisztikai központok országos hálózatának koncepciója az átrakókörzet árufuvarozási, logisztikai szerepének növelésével, logisztikai központ megvalósításával számol. A térségben jelenleg is működő, ipari és logisztikai szolgáltatásokat végző vállalkozások mellett a forgalom növekedésével továbbiak megjelenése várható, melyek működéséhez az infrastrukturális fejlesztések alapelemei rendelkezésre állnak. Törekedni kell olyan szolgáltatások elterjesztésére, amelyek az áruk kényszerű megállítása során értéknövelő ipari tevékenységgel a térség foglalkoztatottsági mutatóinak javításához is hozzájárulhatnak.
A társadalmi-gazdadasági változások következtében átalakult kereskedelmi kapcsolatok a térségben a vasúti forgalom jelentős visszaesését okozták. Ezzel a korábban kiépült infrastruktúra kihasználatlanul maradt, a térségben jelentős foglalkoztatási problémák keletkeztek, a közúti határforgalom pedig esetenként elviselhetetlen torlódásokkal terheli a 4-es főutat és környezetét. A tervezett fejlesztés megvalósulása önmagában azonban nem oldja meg sem a térségi foglalkoztatási gondokat, amelyhez a piac megszerzése és stabilizálása szükséges, sem a 4. számú főúton jelentkező torlódásokat, amely pedig jogszabályi beavatkozást igényel.
A piaci és szakpolitikai elvárások teljesítésének gátja, hogy a térség széles nyomtávolságú vasúti alaphálózata a forgalmi felfutás idején a fenntartási források hiánya miatt leromlott. Ezt a rossz műszaki állapotot pedig – az utóbbi időben lecsökkent forgalom mellett – nem volt mód megszüntetni.
A meglevő pályahibák, a sebesség- és tengelyterhelés-korlátozások az áruk továbbításának biztonságát veszélyeztetik. Tartós fennmaradásuk forgalmi korlátozásokhoz, végső esetben a forgalom kizárásához vezethetnek. Következmény a forgalom közútra terelődése, és/vagy más vasúti folyosók használata, és/vagy a térségi fejlődés lelassulása, elmaradása.
A környékre már eddig betelepült vállalkozások kikényszerítik, hogy a forgalom a széles nyomtávolságú vasúti szállítást igénylő irányban fennmaradjon.
A fejlesztés célja
A záhonyi térség széles nyomtávú vasúti alaphálózata jelenleg leromlott állapotban van, forgalomakadályozó műszaki problémákkal terhelt (pl: nagyszámú lassújel, tengelyterhelés-korlátozások, a pálya elhasználódottsága). A műszaki okok miatt korlátozottan használható vasúti pálya kapacitáskorlátot jelent, ami rontja az árutovábbítás versenyképességét, megbízhatóságát.
A Záhony térségi széles nyomtávú vasúti alaphálózat felújítását követően az említett kapacitáskorlátozó tényezők megszűnnek. A tervezett felújítás az eredeti műszaki paramétereket állítja vissza.
A térségbe érkező jelentős ipari- és logisztikai beruházások kiszolgálására, valamint a további beruházások megtelepedésének, ezáltal az elmaradott térség felzárkózási lehetőségének megteremtése céljából fontos a vasútfejlesztési projekt megvalósítása, mely elősegíti a záhonyi térség szerepének felértékelődését, a Kelet és Nyugat Európa közötti kapcsolat élénkítésére, erősítve a térség bekapcsolását az európai vérkeringésbe
A projektelőkészítés hosszútávú célja a Távol-keleti, valamint nyugati áruforgalom megállítása, annak egy részének a térségbe irányítása vasúton, ösztönözve ezzel a térségben az ipari parkok, logisztikai központok létesítését, fejlesztését
)
Vonat halad át a záhonyi hídon
A felújítás műszaki tartalma
„A” alprojekt: Árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és fonódott nyomtávú gerinchálózat fejlesztése
- Tuzsér – Eperjeske-rendező pu.- országhatár vonalszakasz
„B” alprojekt: Az árufuvarozási és logisztikai kapacitásokat kiszolgáló vontatóvágány hálózat felújítása
- Záhony-országhatár – Komoró vonalszakasz
- Eperjeske-rendező pu. – Tornyospálca átrakó vonalszakasz
- Záhony – Eperjeske-rendező pu. delta vonalszakasz
- Komoró állomás, illetve az „A” és „B” kivitelezési projektek hatósági engedély köteles részei (biztosítóberendezési munkák)
Új vonalszakasz Komoró állomáson a logisztikai központ kiszolgálása érdekében készül, melynek hossza 1,2 km, engedélyezett sebesség 40km/h
A többi vonalszakaszra az engedélyezett sebesség 60/120 km/h lesz.
Valamennyi felújításra kerülő vonalszakaszon 245 kN lesz az engedélyezett tengelyterhelés
A két projekt összességében 33,6 km vonal felújításával jár, amely várhatóan 2010 utolsó negyedévére készül el.
Fonódó vágányok
A fejlesztés finanszírozása
A megvalósítandó projekt teljes egészében illeszkedik az Európai Unió közlekedéspolitikájához, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, a magyar Közlekedéspolitikához, az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz, mivel a kombinált áruszállítást, a módváltást segíti elő úgy, hogy hátrányos helyzetű térségbe telepítve növeli annak potenciálját is.
A záhonyi térség fejlesztését a 2090/2007. (V.23.) Kormányhatározatban határozták meg, ami a záhonyi térség gazdaságfejlesztési programját komplex programnak nyilvánította, és biztosította a program egyes elemeinek kidolgozásához szükséges feltételeket.
A Kormány 2247/2007. (XII. 23.) számon elfogadta a záhonyi térség különleges gazdasági övezetének komplex gazdaságfejlesztési programjának végrehajtásáról szóló határozatát, valamint a megvalósítás és előkészítés fázisát az 1095/2007. (XII. 15.) Kormányhatározatban nevesítette.
A záhonyi térség komplex fejlesztése több projektre tagolódik, amely projektek egyike a vasúti infrastruktúra fejlesztését tartalmazza. A fejlesztés előkészítését (tervezés) a MÁV Zrt., míg a kivitelezést a NIF Zrt. végzi. A kiviteli munkáknak legkésőbb 2010. december 31-ig el kell készülnie.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. február 13-án a Közlekedési Operatív Program (KözOP) 4. „Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése” prioritáson belül a „A záhonyi térség komplex logisztikai fejlesztése projekt előkészítési konstrukcióra” KözOP-2008-4-2 kódszámmal pályázatot hirdetett, melyre a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2008. március 12-én „Záhony térségben a vasúti infrastruktúra fejlesztése” címmel pályázatot nyújtott be.
A pályázat a „2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól” szóló 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet 8. §-ban foglaltaknak megfelelően 2008. május 28-án jóváhagyásra került.
A pályázatban meghatározott előkészítési tervezési feladatok során a kivitelezési határidő teljesíthetősége érdekében a MÁV Zrt. a Kbt. 173.§ (1) bekezdése szerinti mentesség alapján a MÁVTI Kft-t bízta meg a tervezési feladattal.
Kedvezményezett:
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
1062 Budapest Andrássy út 73-75.
Közreműködő szervezet:
KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.
1012 Budapest, Vérmező út 4.
KIKSZ Zrt. honlapja: http://www.kiksz.eu/
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja: http://www.nfu.hu/